A szülinapos hétvége

Péntek reggel ébredés és gyors pakolás után indultunk Ráckevére. Siettünk, hiszen Nagyapa várt minket. Az odafelé út annyira idilli volt, hogy muszáj leírni: Réka arra ébredt fel, hogy a hordozóba betettem. Az autóban majdnem 1,5 órát játszott csendben, tündérien, hang nélkül, csak időnként felkacagott. Majd amikor elfáradt, behunyta kis szemét és aludt. Amikor megállt az autó, kinyitotta a szemét és játszott tovább a játékával, ott ahol abbahagyta. Sírás és hang nélkül, szokásos nagy mosolyokkal. Palkó Nagykanizsa táblánál aludt el, Marci pedig lelkesen beszélgetett velünk, végül Székesfehérvár után aludt el. Palkó pedig körülbelül negyedóra múlva ébredt fel és beszélgettük végig az út második felét. Bár nem aludtak egyszerre mégis idilli volt az út :)!
Persze azért örültünk, mire odaértünk. A fiúk teljesen belevetették magukat a ráckevei létbe, Marci 2 órán keresztül ült a stégen és pecázott Apával. Hihetetlen, de a másodpercig egy helyben meg nem maradó, állandó mozgásban levő sajtkukac 2 órán (!!!!) keresztül egy helyben ült! Rékuci ezalatt Nagyapát bűvölte és ismét sikeresen. Nagyapa csupa dicshimnuszokat zeng a legkisebb unokájáról :). Palkó pedig Anyával töltötte az időt. Este Nagyapa elment és nehezen, de megérkezett a csapat többi része is. A sok jó ember kis helyen is elfér alapon, tényleg elfértünk.


Igaz egyik szobában sem lehetett volna egy gombostűt sem leejteni. De mindenki jól érezte magát. A gyerkőcök veszekedés nélkül tündérien eljátszottak. A kertben, a parton, a csónakban...Voltak motorcsónakázni, fürödtek a Dunában, rengeteget pecáztak, nagyokat sétáltak. Az egyetlen probléma az volt, hogy túl hamar lett vasárnap este és indultunk vissza Kanizsára. A visszaút is jól sikerült, Marci még Ráckeve tábla előtt elaludt, Rékuci Dömsödnél, Palkó pedig a Dunaújváros környékén.

Első kör: Széphalmi gyerekek elől:


Éles kanyar után csere:
Nyeste gyerekek kerültek előre


Pótapával a távolodó csónakot és testvéreket nézzük:


Távollétükben is remekül szórakozunk a Pótapával:


Rékuci persze elbűvölte az "Ügyvéd urat" is:


Hétfőn Apáék a téli tűzifánkat aprították és szállították haza, mi pedig megfőztük az ebédet négyesben és kivittük nekik.

Kedden pedig bepótoltuk a nagy esemény megünneplését: Marci 4 éves lett! És bár mindenki azt gondolta, hogy nem fog feltűnni, hogy nincsen nagy családi ünneplés: feltűnt. Marci ugyan nagyon lelkesen készült a partira, de azért szomorúan kérdezte meg, hogy miért nincsenek itt a többiek, mint Apa szülinapján. Kérdeztem, hogy kire gondol: Amára, Lilláékra és Nagyapáékra. Tényleg hiányoztak, de ezt sajnos most nem tudtuk összehozni :(. Azért buli és torta így is volt. Több is. Még Ráckevén volt fagyitorta gyertyával és gyerek pezsgővel. És itt Kanizsán is. Tűzoltóautós, ahogy Marci rendelte (ami jól is nézett ki és még nagyon finom is volt:)) és kapott Bendééktől még egy dobostortát is. Rengeteg társasjátékot és a kreatívkodáshoz pedig formákat, hátha megszereti a rajzolást :).
A bulin nagyokat kergetőztek, hintáztak (immár háromra bővült a hinták száma:)), ugráltak a várba, dömpereztek és pezsgőztek.
Torta dömping:




A gyertyák elfújása:


Rékuci kicsit elfáradt és kidőlt Apa karjában: