Így persze a kicsik lelkesen keltek szombat reggel is 1/2 7-kor, Marci már kevésbé lelkesen nyitogatta a szemeit. Panaszunk nem lehet, mert a gyerkőcök kivették a részüket a partira való készülésben, vagy legalábbis nem zavartak minket. Ez ad egy kis reményt nekünk, hogy egyszer majd milyen jó dolgunk lesz :).
Hogy milyen buli?? Háááát, volt még egy kis elmaradásunk. Marci szülinapja, ami egy hónapja volt. De akkor nem tudtuk összehozni, több okból sem. De most pótoltuk.
A buli 4 órakor kezdődött. Az idő nekünk kedvezett és gyönyörű őszi időben kint játszhattak a kertben, aztán pedig bent folytatták. A közös pizzás után persze már alig várták, hogy megjöjjön a torta. Persze nem Marci volt az egyetlen ünnepelt, így ők jelképes békát kaptak, amit Lackó osztott ki.
Amíg ennek örült mindenki, feldíszítettük az igazi tortát.
Sokat gondolkodtam, milyen torta lenne a legjobb. Az ovis torta dinós volt.
Ezenkívül Marcit most a repülők érdeklik a legjobban. De repülős torta már volt Lackó szülinapján. Ekkor jutott eszembe, hogy Marci kinézett magának egy repülőgép anyahajót a játékboltban. És ezzel eldőlt: repülőgép anyahajó, amin a repülők a gyertyák :). Amikor leköltöztünk Kanizsára, emlékszem, a tigrises tortát sem vállalták. Most pedig mikor beléptem a cukrászdába és elmondtam Ancsának, hogy mit szeretnék, már mosolyogva mondta, hogy semmi gond :). Az eredmény ez lett:
A torta ismét nagyon finom lett és a mérete is mindenkit lenyűgözött :). (Kicsit nagyobb, vagyis majdnem dupla akkora lett, mint rendeltük :)).
A 10 gyerkőc jól érezte magát, Rékuci teljes otthonossággal mozgott, néha odajött hozzám, hogy adjon egy ölelést és már ment is el. Nem ért rá....
Marci a buli után alig bírta letenni az ajándékait. A dinós kártyákat, a 3in1 legót: helikopter-repülőt-hajót gyártott Apával. Senki nem akart menni aludni, pedig reggel korán kellett kelnünk.
Ködös, igazi őszi reggelen indultunk Muraszemenyére pecázni. Amikor megérkeztünk, a tőlünk 100 méterre lévő partot nem láttuk, de aztán szépen tisztult az idő és gyönyörű napsütéses időnk lett. Marci fogott kis halakat, sügért és vörösszárnyú keszeget. Sőt, tanított engem is pecázni. Mondta, hogy mit csináljak és mit csinálok rosszul, mert én bizony nem voltam olyan sikeres, mint ők. Bár nem így terveztük, de végül egész délutánig kint voltunk Apával.
Amikor hazaértünk, sötétedésig, hordtuk a fát :). Mindenki még Rékuci is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése