Rékucival lelkesen vártuk haza a férfiakat a bányából.
Sokkal később, mint kellett volna, megjelent Apa. Fiúk nélkül. Először poénra vettem, hogy a fiúk nem jöttek vele haza. Pedig ez volt a valóság.
Zsuzsa néni ugyanis felajánlotta nekik, hogy maradhatnak vele és majd ő hazahozza őket. A fiúk persze egyből lelkesen belegyeztek.
Rékuci pedig éppen édesdeden aludt, meglepő módon cici nélkül....
Apa elmélkedését, hogy mit is csináljon, a csengő szakította félbe: kedves pesti ismerősünknek, Gábornak éppen Kanizsa felé volt dolga és egy kis olasz hangulatra vágyott. Így gondolta meglátogat minket. De néma csend fogadta. Nem baj, legalább hallottuk egymás hangját :).
Néhány perccel később ismét csengő, kedves szomszédaink ugrottak be hozzánk.
Újabb csengő: betoppant a Balázs is.
A fiaink csengő nélkül robbantak be az életünkbe és lelkesen mesélték az élményeket.
Gábor végül mégis megkapta a vidéki csend helyett a vidéki olaszos hangulatot. Az i-re a pontot végül Dorkáék megérkezése tette fel :).
Az est befejezése már nem annyira volt tökéletes. Apát behívták, Rékuci pedig a fejébe vette, hogy ő a Pótapával megy. Mivel ez nem történt meg, oltári nagy földredobálós-toporzékolós hisztit vágott le. Végül a műsornak az vetett véget, hogy a fiúk behívták magukhoz a kádba :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése