Hírek

1. Rékuci jó pár hete, sőt hónapja a fürdés előtt a fiúkkal együtt felcsücsült a wc-re és próbált pisilni, hol sikerült, hol nem. DE az utóbbi napokban egyre többször szól napközben, hogy vegyük le a pelust, mert pisilni szeretne és tényleg pisil.
Hihetetlenül elkezdett "beszélni" a Réka. Mondja folyamatosan, fel és le viszi a hangsúlyt, de továbbra sem lehet egy szót sem érteni belőle. Inkább csak az adott szituáció alapján lehet eldönteni, hogy mit szeretne...
Imád dúdolgatni és táncolni.

(vajon mi volt a vacsi? :))

2. Lackó hétfőre belázasodott, influenzát diagnosztizáltunk, kapta a bogyókat és kedden délután már ugrált és kopp-kopp azóta is jól van...szerencsére mert szerda reggel én is kidőltem egy fél napra. Reméljük Rékuci pedig a tegnap előtti éjszakai "talán láz"-ával átvészelte. Legalább ennyi haszna lenne a még mindig túl sok cicizésnek.
Ápolják a nagy beteget:

A nagy beteg kedden este:

3. Marci befejezte a Széchenyi Zsigmond könyvet és most Gerald Durrellt kezdték el Apával.
Szerda reggel még itthon voltak a fiúk, mert "sajnos" így jelentettem le őket hétfőn az oviban. De utólagosan nagyon örültem neki. Marci rendkívül sokat segített. Én ugyanis reggel nagyon rosszul éreztem magam, ő pedig igazi nagyfiúként gondoskodott a tesókról. Adott nekik enni, inni, játszott velük. Nélküle nem tudom hogyan boldogultam volna el a Rékával teljesen egyedül...
De pl ma este is, mi Apával fent az emeleten beszéltünk meg valamit, amikor is hallottuk, hogy a Marci megint "okos nagytesó" lett. Mindenkinek elkészítette a palacsintáját, meg is melegítette nekik. Sőt volt annyira gondoskodó, hogy nekem és Apának is készített egyet-egyet....

4. Kacér egyre élénkebb, kezdi megszokni új otthonát, ügyesen kezd hallgatni a nevére, elkezdett apportírozni is. Mindig kérdezik tőlünk viccesen, hogy mikor jön a következő orgonasíp? Hát most megjött. Kitölti mindenkinek az életét :).

Még nincs egy hete, hogy Kacér velünk van és mégis annyi minden történt velünk ennyi idő alatt...másokkal egy hónap alatt nem történik ennyi minden, vagy csak én érzem így? Pedig az elmúlt napokban még a lábunkat sem tettük ki itthonról, na jó, Apa igen....