Hegyek-Völgyek Napok és Marci első kerékpáros versenye

Főnöki utasításra pénteken hamar eljöhettem a munkából, hogy részt vehessünk a HVN programokon. Azon belül is a Kerékpáros versenyen.
Marci otthon közölte, hogy ő nem hajlandó elindulni a versenyen és otthon szeretne inkább maradni.
Végül mégis beült mindhárom gyerek az autóba és indulhattam velük Hosszúvölgybe. Ott már nem volt kérdés, hogy Marci akar-e tekerni. Pontosabban eszébe sem jutott, hogy nem akar tekerni :).
A mezőny nem túl nagy számban indult, de gondoltuk jó kis lehetőség az "érzés" megtapasztalására. A táv pedig: hegyen fel Hosszúvölgyből Homokkomáromba és vissza. a fiúk nagyon erősen kezdtek, alig bírtam utolérni őket kocsival. Azt hittem még csak az emelkedő elején lesznek, de csak Homokkomárom határában sikerült utolérni őket :). Akkor 20 km/h sebességgel haladtak és bár a többi fiú 2 évvel minimum idősebb volt a Marcinál, nem hagyta magát.
A buszfordulónál kellett visszakanyarodniuk, ahol éppen csatornáznak, így minden saras és kavicsos...
Pont a kanyarban nem követtem őket, máshol fordultam meg inkább. Mikor észrevettem, hogy a munkások mindent eldobnak és rohannak, már tudtam, hogy valami baj történt....Marci túl gyorsan akarta bevenni a kanyart, nehogy lemaradjon...
Szerencsére nem történt semmi baja, a tenyerét horzsolta csak le. De szegény nagyon megijedt. Leginkább attól, hogy a kormánya elferdült.
A díjkiosztón azért ő is kapott oklevelet és nyereményt, vagyis csokoládét és a pezsgőt is megosztották egymás között a fiúk.
Jövőre azt mondta újra megy...csak jobban figyel a kavicsokra :).
A délutánt így Hosszúvölgyön és Fűzvölgyön töltöttük. Gulyásleves és lángos mellett kézműveskedtünk, megnéztük a helyi kiállításokat és a gyerkőcök rengeteget szaladgáltak. Kihasználtuk a gyerekbirodalmakat, hosszú könyörgések után végül 9-kor indultunk hazafelé.
Útközben eszembe jutott, hogy az én kulcsomat még reggel otthon hagytam a felügyeleti szervnek, így Apát és a Szloviékat megleptük és egy mozgalmas órán keresztül szórakoztattuk őket. Hulla fáradtan vonszolták be magukat a gyerkőcök házba és ki tudja miért, de ragaszkodtak ahhoz, hogy a vendégszobában aludjanak...
Rékuci pedig hajnali egykor ahhoz, hogy ő el akar menni otthonról. Így most már mosolyogtató az ötlete, de akkor cseppet sem éreztük így Apával:).

Tegnapi nappal pedig véget ért a felügyeleti szervvel töltött időszak. Na jó, részben, mert ezentúl Apa lesz a felügyeleti szerv :).
Augusztus 29-én 1/2 9-kor pedig vár minket a bölcsi és az ovi....