Rékuci csacsog. Na persze eddig is megtette ezt, de most már mindenki számára érthetőbb :). Egyfolytában mondókázik, énekelget...
Rékuci növeszti a haját. Megmondtuk neki, hogy ez bizony azzal jár, hogy az usziban (heti kétszer) sokkal tovább kell szárítani a haját. Jó!- volt a válasz. És tényleg meg is szárítja! Hétfőn kicsit elment a kedve tőle, de mikor elkezdtem mondani, hogy de tudod csak akkor lehet hosszú hajad...című mondatot, még a feléig sem értem, futott vissza és türelmesen szárította a haját.
Néha nézem, hogy miket csinál, milyen mozdulatai vannak. Annyira különbözik az egész lénye, mozgása a fiúkétól. Na jó ez nem jelenti azt, hogy nagyon csajosként kivonná magát a fiúk játéka alól, mert ez nem igaz. Mindenben utánozza őket a maga csajos stílusában. Mindenkihez kedves és aranyos. Éppen ezért mindenki imádja is, amivel ő teljesen tökéletesen tisztában is van!
A fogacskáit sajnos újra kellett tömni és csak reménykedni tudunk, hogy ezzel tényleg nyerhetünk hónapokat, az években sajnos nem reménykedünk, de küzdünk.
Rékuci lelkesen készül az oviba, szinte minden nap megbeszélik a Lackóval, hogy együtt fognak járni ősztől és barátok lesznek. Édesek ahogy egymást "Barátom"-nak titulálják.
Ahogy a Réka készül az oviba, Marci készül a suliba. Edzi hátizsákkal a hátát, mert "ősszel már iskolatáskát kell hordanom". Tényleg nagyon várja az iskolát. Vasárnap, mikor templomból kiléptünk büszkén mutatta a Tesóknak, hogy "ott az iskolám". Elmagyaráztuk neki, hogy sajnos nem az ovis barátjával fog majd együtt járni, de lesz rengeteg új barátja. Egyfolytában tanító bácsisat játszik a tesókkal. Általában matekot tanít nekik, de szokott lenni írás óra is. Na meg persze nyelvóra is, ilyenkor az általuk kitalált halandzsa nyelven beszélnek. Van benne rendszer és meg is értik egymást (általában :)).
Lackó lelkesen várja, hogy Rékuci végre vele járjon oviba. Persze szereti azt is, hogy most a Marci van ott, de otthon is inkább a Rékával játszik. Lelkesen mondogatja a verseket a Marcival és az utóbbi néhány hétben a rajzai kezdenek kikerülni a firkákból és most már alakokat is lehet felismerni rajtuk. Nagyon büszke volt a jelmezére is, bár a betegsége miatt sajnos csak utólagosan néhány gyerkőcnek tudta megmutatni. Sajnos a nagy farsangról lemaradt. Bár nem tűnt úgy, mint aki nagyon sajnálná.
A másik nagy kedvence mostanában a mohácsi busójárás. Állandóan arról nézeget képeket, videókat. Mikor megkérdeztem, hogy jövőre elmenjünk. Értetlenül rám nézett és mondta, hogy "Nem! Félek tőlük. Csak nézni szeretném őket...itthonról!"
A farsangi jelmezekkel kapcsolatban vicces volt: Rékuci örökölt egy gyönyörű ruhát, amit sajnos már nyárra úgyis kinőtt volna, gondoltam jó kis királykisasszonyos ruha lenne belőle. Rékuci közölte, hogy a ruha nem királylányos, hanem királynős :)!!!! A farsangig állandóan abban a ruhában volt otthon is, persze koronával együtt. Aztán felvette a Marciék farsangjára is, meg a sajátjára is. Azóta pedig nem hajlandó felvenni. Közölte, hogy akkor veszi csak fel, ha majd megint farsang lesz.
A sulival kapcsolatban tegnap óta végérvényesen eldőlt, hogy a B iskolába iratkozunk be március elején. Ma elvileg kézbe is kapjuk az óvodai szakvéleményt annak az iskolához címezve. Reméljük, hogy jól döntöttünk. Bár bennem a nyílt napon látottak, hallottak és az ottani megérzések semmi kétséget nem hagytak a döntéssel kapcsolatban. Ősszel, majd néhány év múlva kiderül, hogy jók voltak-e megérzések...Mindenesetre most egy kicsit pihentetjük a témát, mivel február 14-23 ig terjedő időszak minden egyes másodperce szinte csak erről a témáról szólt: itthon, munkahelyen, oviban, bölcsiben, barátok között.... Néhány napra kikapcsolunk, majd a beiratkozás után újra aggódunk, hogy minden úgy alakul-e, ahogy szerettük volna :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése