Pénteken voltam hivatalos az Anyák napi műsora.
Mindkét fiú lelkesen készült, titkolóztak.
Nagyon szépen elmondták a verseket és elénekelték a dalokat és persze büszkén mutatták a rajzokat. Lackó volt a csoport egyetlen tagja, aki komolyan vette, hogy az Anyukák szemébe kell mondani a verset, tündérien mosolygott és egy másodpercre sem vette le rólam a tekintetét. Marci is igyekezett szót fogadni, de azért a végén odabújt és bocsánatot kért, hogy ez nem sikerült minden pillanatban. kapott virágot tradicionálisan kiültettük a kis kertünkbe és reméljük szépen megbokrosodik idén is.
Rékuciéknak nem volt műsor, pénteken délután hazajövetel előtt odaadták az anyukáknak a készített rajzokat, de mivel Apa ment érte, így csak otthon próbálta a verset elmondani nekem, de a 4. sornál elakadt, így nem tudtuk meg a végét. A cuppanós puszira azért még emlékezett!
Vasárnap pedig kaptam három nagy csokor mezei virágot egy kis kedvcsinálóként a vasárnapi nagy favágás-pakolás előtt….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése