Mosolyogtató volt nézni, hogy miközben vártunk a kishajóra Mljeten volt egy olasz család, ahol a nagymama, anyuka és a lány ült egymás mellett és különböző, korosztályukhoz illő, különböző színű e-bookot olvasott.
Én is csomagoltam magamnak egy könyvet az útra, rutinosan vékonyabbat (200 oldalas könyvet), hogy legyen sikerélményem :). Emlékszem gyerekként szó szerint faltam a könyveket és tenném meg most is, ha lenne rá időm...de azért igyekszem, legalább néha leülni egy kicsit olvasni :). Este sajnos nem sikerül, de reggelente, mikor még csak egyedül teszek-veszegetek, akkor a kávé mellett egy kis nyugalom nekem és a könyveimnek is jár...
Amikor azonban Apa mondta, hogy a Kereszttesók a mai nyelvre átírt Egri csillagokat olvassák, elszörnyedtem. Ezután, véletlenül találtam rá az egyik blogon keresztül a következőre:
Sajnálom a fiatalokat, a gyerekeket és csak nagyon remélni tudom, hogy az én gyerekeim fogják szeretni az olvasást. Az egyik legnagyobb érv is ez volt a tanító nénink mellett. A most végzős osztályában "versenyben" olvasták a könyveket. Minden gyerek. Havonta tiszta papírt tesznek a falra, hogy felírhassa rá minden gyerek, hogy mit olvasott el magától!!! legutoljára. Mi 14-én láttuk ezt a papírt és már több, mint a fele tele volt. Persze nem 10 oldalas könyvek címeivel!
(A suli egyébként pont a könyvtárral van szemben és az iskolai foglakozások keretén belül is nagyon sokszor mennek majd oda különböző rendezvényekre.)
Alapvetően ezért ragaszkodom az esti mesékhez is és a könyveinkhez, hogy szeressenek majd olvasni a gyerekek és lássák maguk előtt a jópéldát. A könyvek igen is fontosak az életünkben, vagy legalábbis annak kellene lennie....
A könyvekről és az esti meséről nekem is az a véleményem ami neked! Nagyon fontos!!!! Réka gyönyörű! A fiúk pedig nagyon helyesek! Máté is nagyon várja már az iskolát. Lelkes és alig várja már, hogy ő tudja olvasni az esti mesét :)
VálaszTörlésCsodálatos helyeken jártatok!
Tiborfi Móni