A mai nap több szempontból mérföldkő az életünkben.
Emlékszem, mikor Marci megkezdte az óvodát, s mi néztük, hogy Úristen, milyen nagy fiunk van! Most pedig az iskolai évnyitójánál álltunk megilletődötten, aggódva a többi szülővel. Persze tudjuk, hogy jó helyen van és nem lesz gond és egészen biztosan szeretni is fogja az iskoláját :). Az utolsó hónapokban annyira látszott, hogy a Marci már elvágyik az oviból, kinőtte. Megérett az iskolára és természeténél fogva vágyott is arra, hogy végre iskolás lehessen!
2012. szeptember 3-án reggel Marci megkezdte első iskolás napját. Reggeli közben, még otthon aranyosan elmondta, hogy ma még nem izgul, mert ma még úgyis csak ismerkedni fognak, majd 3. napon kezd el izgulni :).
Reggel Zsannával az oldalán büszkén belépett az iskolába. Mosolyogva, felszabadultan....
Az évnyitó ünnepség családbarát módon vasárnap délután volt az iskola udvarán. Jó volt látni a sok ünneplőbe öltözött, igen csak megilletődött gyerekeket és szülőket. Az igazgató bácsi biztatta az elsősöket és szerencsére nagyon röviden köszöntötte a diákokat. Az elsősök kaptak egy kis ajándékot, hogy jobb kedvűen kezdjék az iskolát, majd mindenki az osztálytermébe mehetett.
Az osztályteremben Teca néni és Gabi néni köszöntötte az osztályt, majd kiosztották a nyakbavalót, melyet az első időben az elsősök hordanak, hogy mindenki tudja, hogy ők első osztályosok és könnyebben megismerjék egymást is az osztálytársak.
És az aggódó szülők :):
Az évnyitó után fagyizni mentünk, majd időben (!) este 8-kor mindenki ágyban feküdt. Igaz Marci küzdött az elalvással, de végül csak sikerült. (Ma este azt hiszem ez könnyebben fog menni, mert reggel megjegyezte, hogy Anya, ma este már 7-kor megyek aludni!
A nagy nap reggelén Apa vitte a kicsiket az oviba, Marci pedig lelkesen indult a suliba. Egyenlőre a Zsanna mellett ül, bár valószínűleg úgyis megváltoztatják néhány héten belül az ülésrendet. Időben beértünk, 1/2 8 után már ott voltunk, mint ahogy a gyerekek nagy része. 3/4 8kor jelezték a tanító nénik, hogy ideje elindulni dolgozni a szülőknek, mert nekik is dolguk van :).
A másik nagy mérföldkő az életünkben az új ovis csoport, hiszen a termen és Ili nénin kívül minden megváltozott és ezzel ma szembesültek először a kicsik. (Eddig összevont csoport volt az oviban.)
A napocska csoportban az új óvó nénink Ildikó néni lett és persze a rengeteg új ismeretlen csoporttárs. Az új jeleket szerencsére nagyon hamar megszerették a gyerkőcök, őszintén szólva jobban is tetszenek, mint a régiek, de remélem a megszokás-átszokás többi részével sem lesz semmi probléma :).
Rékuci ugyan kicsit sírdogált reggel, Lackó végül könny nélkül ment be.
A holnap reggel ki tudja milyen lesz...Mindenesetre valósághűbb, mivel mindenki velem indul oviba és iskolába....
És egy kép még akkor, amikor Rékuci segített a tesónak összekészíteni az iskolatáskát:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése