Apa egész héten vagy ügyelt vagy egész nap velünk volt. Az első variáció persze senkinek nem tetszett, a másodikat viszont imádtuk. Unatkozni természetesen egyik napon sem értünk rá. Nem időrendi sorrendben: voltunk ügyintézni-szaladgálni, ugrálóvárazni, voltunk bábelőadáson, megnéztük a kanizsai Dödölle fesztivált, meglátogatott minket Ági Kerianyu.
Palkó lelkesen kiabálta egész délelőtt: Ági, busz jön! Aztán egész este és másnap is folyamatosan bújt az ölébe. Marci pedig nagyokat társasozott az új társasjátékkal, amit előszülinapi ajándékként kapott az Ágitól. A mocsári tigrises dvdt pedig azóta is többször megnéztük :), mert a természetfilm nem maradhatott ki az ajándékesőből :).
A Dödölle fesztivál is nagyon jó volt. Tavaly lemaradtunk róla,mert pont akkor húzott még vissza a szívünk Pestre. Idén azonban kétszer is kimentünk: péntek este elmentünk körbenézni Apával: isteni kenyérlángost ettünk juhtúróval és rengeteg szalonnával :). A fiúk pedig jót játszottak a Waldorf játszóházban. Sőt még azt is sikerült elérnünk, hogy részt vettek a kézműves foglalkozáson: krumpli fenyőfát és házat festettek. Igazat megvallva Palkó (bár két évvel fiatalabb) szebben és ügyesebben festette a krumplit: DE (!!!) legalább eljutottunk oda, hogy Marci hajlandó volt leülni és ecsetet venni a kezébe. Annyira jól érezték magukat a fiúk, hogy végül ott vártuk meg Kerianyu buszát is :).
Szombaton pedig azért látogattunk vissza, mert akkor volt a bábelőadás. Az utóbbi néhány alkalommal nem igazi bábelőadás volt a különböző fesztiválokon, így kellemes csalódás volt, hogy most tényleg "csak" a báboké volt a főszerep. Marci természetesen az első sorból teljes beleéléssel kiabálta a varázsigéket.
Sikerült megint eljutnunk sétálni is: Anya és a három gyerkőc: Palkó mocival, Marci biciklivel, Réka kenguruban. Mindenki nagyon élvezte, Rékuci egyfolytában "beszélt", Marci tekert, mint egy kis őrült, Palkó pedig élvezte, ha nehezen is, de leelőzte a Tesókat :).
A vasárnap pedig ismét Apás volt: elmentünk a patcai várjátékokra.
Marci természetesen nagyon élvezte, bár se sodronyinget nem akarta felvenni, se vívni nem akart, de a csatát nagyon élvezte! Volt nyilazás, hajítógép, voltak páncélosok, volt igazi küzdelem és igazi várbevétel :), volt tüzes golyó hajítás és a többi....Persze Palkó már a csikós bemutatónál az ostorpattogtatásnál megijedt, a csatánál pedig végképp: menni! menni! kiáltással hagyta el a helyszínt Anya ölében, persze közben Rékuci is kenguruzott, igen vicces látványt nyújtottak :). A traktor vezetése és az ugrálóvár egy időre feledtette a félelmet és tündérien játszott a két fiú. Eközben Rékuci hol eszegetett, hol aludt, hol pedig lelkesen magyarázott mindenkinek és közben hatalmasakat kacagott. Hazafelé a két kisebb kidőlt, a legnagyobb pedig lelkesen mesélt az Ősöknek. Szólt, hogy Apa figyelj, mert itt jöhetnek őzikék, vagy Apa figyelj, mert előzni tilos :)!
Szösszenetek:
Fürdőkádban:
Palkó: bibi, Anya!!! Marci: Anya most nincsen itt (Rékuci evett, a szerk.)! A nők ilyen finoman simogatják, nem fáj. Ha durván simogatod, akkor fájni fog. Eredmény: Palkó abbahagyta a sírást.
Palkó: Marszi, épít, ügyes és (tündérien mondja az ést, mindig mosolyt csal az arcunkra) ledől. Marszi nem ügyes!
Kedvenc szava lett az "ügyes", az "és", az "azért". Rengeteg szót tud: bár még mindig van egy pár, amiben összecseréli a szótagokat: Pl: neze (zene), pőci (cipő). Marcival ellentétben használja a kérem, köszönöm, tessék szavakat. Bár Marci is tudja mondani: Köszönöm drága Édesanyukám!
Palkó egyébként eljutott az ötös számig. Eddig tud tudatosan elszámolni :).
Rékuci:
elkezdte háton a fejét emelgetni felfelé. Erőlködik, kacag elégedetten, hogy sikerült, majd puhán visszateszi a buksiját. Aztán kezdi elölről. Imád hason lenni. Ha hanyatt tesszük le, egyből fordul oldalra és rakosgatja a lábát. Odanyúl a játékaiért és gyűrögeti, olvasgatja őket :).
Marci időközben eljutott oda, hogy hol alszik, hol nem alszik délutánonként. Ilyenkor kötelező programokon kell részt vennie: rajzolás, színezés, ollóval vágás vagy óvódás fejlesztőfüzeteket kell "megoldania". Talán erre a legkönnyebb rávenni, szereti a labirintusokat, a különbség kereséseket, a számolós feladatokat. A rajzolásra és a színezésre a legnehezebb rávenni. Inkább úgy fogalmazhatnánk: lehetetlen :(.
Jó kis mozgalmas napok így szeptember elejére. Bár nálatok mindig nagy a nyüzsi, a jövés-menés. Ezért sokszor irigyellek is, mert nagyon jó programokon vesztek részt! A gyerköcök ügyesek, édesek. Réka pedig egyre tündéribb :-)
VálaszTörlésAnna és Máté
Isten éltesse a nagyfiút!:)
VálaszTörlésSajnos a rajzolást nálunk sem szeretik a gyerekek.:(Mostanában a színezés kicsit jobban megy:a netről nyomtatunk ki olyan színezőt,amelyet ők választanak ki.Kedvenceik a motorok,a Star Wars,és természetesen Thomas.:)
Szkokán fiúk