HÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ

És minket ismét ellepett a hó. Vagyis több, mint 24 órája folyamatosan hull a hó. Pedig még a múltkori sem olvadt el. Én nagyon élvezem. A fiúk azt mondták, hogy most már ennyi hó elég. Nem csoda, hiszen Lackó lassan derékig süllyed a hóban, mindenesetre lépkedni már tényleg nem tud a szűz hóban, csak ott tud haladni, ahol valaki eltakarította a havat :). Marci pedig a fájós lábával küzd a hóval, de nem mindig eredményesen.

És akkor röviden:
Rékuci ma elkezdte próbálgatni, mi történik akkor, ha álldogál a dobozok mellett, de a két keze tele van? Semmi különös, áll tovább...a pocakját kicsit nekidönti a doboznak..és persze kacag.
Mert ez a másik nagy változás, hogy Rékuci állandóan nevet-kacag....
Harmadik változás: eddig a fiúk esti altatásánál kidőlt a kis csaj a mesék alatt. Az utóbbi napokban nem. Nem érdekli a cici és az alvás, hanem fordul egyet és már mászik is...megy világgá. Ha szólok neki, hogy Rékuci, akkor hátranéz, kacag egyet és csattog tovább piciny tenyere a padlón...
Ami nem változott: az éjszakai "rémálmok", vagyis sokszor, nagyon sokszor ébred éjjel...
Nagy munkában:


Lackó:
Mostanában Lackóra ránéz valaki egyből az óriási pocakját látja :).
Nagyon anyás lett az elmúlt hetekben.
Tündérien tudja magyarázni, hogy mi történt a Marci lábával. Megértette, hogy mit csinált rosszul.

Marci: fáj neki a gyógyuló lábacskák, a korábbi igencsak hangos és nyugodtnak semmiképpen nem mondható kötözések végre elmúltak (vagyis nincsen kiabálás, remegés..stb), már nyugodtan lehet kenegetni a sebeit a kenőcsökkel, megbarátkozott a kék kenőccsel is. De szegényre rájár a rúd, mert a fülei begyulladtak, szóval most kapja a bogyókat, szigorú porszívózás van és reméljük hamar meggyógyul, mert amint a bogyóktól csökkent a fülfájás mértéke (fél nap alatt), azzal arányban jött vissza az életkedve és azóta nincs kedve megint itthon csücsülni, míg a többiek oviban lehetnek :).
Azért fájós lábbal is kipróbálta és élvezte az igazi hóban is: