Alkalom

Kihasználom az alkalmat,
- hogy a gyerekek igen korán elmentek aludni,
- hogy Apa nincs itthon,
- hogy nem aludtam el kivételesen altatás közben,
- hogy bőven van miről írni...

Kezdjük a legaktuálisabbal:
bárányhimlő: eddig is használtam a homeopátiát, egészen pontosan csak ezt használom a gyerkőcök gyógyítására, de ilyen eredményre még én sem számítottam. Lackó "nehezen" de elérte a 16 pöttyöt. Az első két nap lázas lét után vígan élte életét, Marcinál ugyan kicsit tovább tartott a lázas állapot, de összesen 4 pöttyöt sikerült összeszámolnunk, Rékuci is kicsit lázas volt és összesen 2 pöttye lett. Így Apai utasításra nem adtam a bogyókat és csodák csodájára megjelentek a pöttyök. Na persze csak néhány, mert bizonyítván, hogy akkor tényleg bárányhimlőről van szó, tovább adogattam a bogyókat. És hatottak...
Ami még gondolat felmerült bennem, az volt, hogy egy betegségről beszélgetünk, a tudomány is egy betegségként kezeli, de mégis mind a három gyereknél más tünetek voltak. Amire a homeopátia tökéletesen megadta a szereket. Lackó nyűgös volt, Marcinak a pocakja fájt, Rékuci pedig igazán lazán viselte a dolgokat. A betegséggel csak egy problémánk adódott, hogy sokan féltek tőle, mint a tűztől, vagy még jobban. Már pedig a gyerkőcök, amin túljutottak a lázas részen, energia bombák lettek. Pont akkor, mikor állandóan esett az eső és vihar volt és lettek volna programok bőven...Szerencsére voltak olyan barátok, akiket nem riasztott el a kórság :).

Annak nagyon örülök, hogy túlesünk ezen a betegségen még suli előtt. Az időzítéssel is csupán annyi "bajom" volt, hogy nem éppen kellemes az építkezés-költözés eme szakaszában, de ahogy mondani szokták: "mi semmit nem tudunk egyszerűen megoldani, mi mindent túlbonyolítunk..." :).
És ez így van.
A költözés után ugyanis az építkezés folyik tovább, inkább álldogál, néha döcög. És már csak abban reménykedek, hogy az általunk először kitűzött (reális) "nagyjából befejezési dátum" megvalósul. Addig pedig próbálunk túlélni és mosolyogni azon, hogy a tűzhely időnként a nappali közepére kerül, hogy a lenti részen nincsen víz (már van:)!), hogy a mosógép hol használható, hol nem, hogy a dobozok tartalmai még mindig dobozban vannak és a kipakolásuknak még semmi értelme, hogy....sorolhatnánk még, de nem akarok panaszkodni. Néhány év múlva úgyis mosolygunk majd csak ezen a heteken. Meg egyszer már túléltük ezt. Igaz három gyerekkel kevesebben voltunk :)...

A gyerkőcök:
Marci még hetekkel ezelőtt mondta a következőt: nagyon komolyan kijött a régi szobájukból, kezébe a perselyét szorongatva és azt mondta: "Anya nektek adom a pénzemet, hogy meg tudjuk venni a házat!"
Nagyon élvezi az építkezést, lelkesen próbált segíteni mindig és mindenhol. Apa szerszámait és a maradék anyagokat elcsenve épített mindenféléket.
Ő az, aki az első másodperctől fogva remekül érzi magát az új házban. Imádja a patakot, az erdőt, a fára mászásokat, a nagy teret, ahol szaladgálhat, az utcát, hogy biciklizhet rajta és nincsen sok autó.
Bár az óvó nénik szerint be nem áll a szája, itthon sokkal kevesebbet beszél. Szereti a maga költötte dalokat énekelni.
Az óvodai jellemzésében azt írták, hogy mindenkivel szívesen játszik, általában vezető szerepet tölt be. Ügyesen számol, könnyen tanulja a verseket, az emberábrázolásban, a színezésekkel vannak problémái. Na meg a hangerővel. Bent az oviban ugyanis állandóan beszél, néha hangosabban is, mint kellene. De amikor említettem, annyit közölt, hogy majd jövőre, ha már a másik csoportban lesz, elmeséli nekünk, milyen volt ez a csoport.
Marci első napjai az oviban, anno..amikor 3 éves volt...

Lackó: nézegettem a karácsonyi képeket és volt olyan, ahol fel sem ismertem. Rengeteget változott: kívül és belül egyaránt. Csibészes pillantásával mindenkit manipulálni próbál. Nagyon sokat beszél (Marci múltkor azt mondta neki: Lackó, te állandóan csak beszélsz!) és tényleg mindent kommentál, magyaráz. Tényleg okosan és jól látja az összefüggéseket. Bár emlékszem Marci ilyenkor sokkal jobban emlékezett konkrét eseményekre, Lackó inkább az érzelmekre emlékszik. Ha valaki hangosan szól rá, akkor összerezzen és megijed, egyből sírni kezd. Persze okosan használja a fegyvertárait. Tudja, hogy a hisztijeivel, mindenkit jól fel tud "húzni" és ezt tudatosan használja (saját bevallása alapján is). nagyon szereti a zenét, az énekeket és szeret fontos dolgokat "írni". Ő az, aki játék közben bemutatja, hogy mi fontos történt vele.
A bárányhimlőbe kicsit belefogyott, bár azóta intenzíven próbálja visszahízni, állandóan eszik. És az evészet központi kérdés az életében, hogy mikor és mi lesz a reggeli-ebéd-vacsora :)...
A nagy dinnyefalók:


Rékuci:
sajnos az utóbbi hetek eseményeinek ő a legnagyobb vesztese. Már mint abból a szempontból, hogy itt az új házban kicsit csökkentettük a mozgásterét, de persze azóta kénytelenek voltunk néhány dolgon túltenni magunkat és nagyobb teret engedni neki. Egyébként jókedvű, rengeteget vigyorog, örül a fiúknak. Megy utánuk, mászik mindenre fel, közben magyaráz, hogy babababababababa. Most már ő is csatlakozott az "Apa rajongók klubjához" és ha Apa hazajön a fiúkat félrelökve rongyol oda, hogy én is itt vagyok!
Sajnos a költözés óta nem tudtunk úszásra menni vele és ez hiányzik neki. A mozgása ügyesedik, de nem olyan ütemben, mint az úszás alatt. Persze, ha valaki fogná a kezét, szívesen járna, de mivel ezt senki nem gyakorolja, így eszébe sem jut ez a dolog. Persze próbálja magát feltornázni állásba kapaszkodás nélkül. És amikor sikerül, akkor nagyokat kacagva mondja, hogy babababababa...
A hátihordozót szereti, ha mozgásban vagyok vele, egyébként azonnal jelzi, hogy "hahó, az elmúlt 2 percben semmi izgalmas nem történt!" és ez hanghatásokkal jár. Imádja a Tesókat, meg persze minden gyereket.
Még mindig csak 2 foga van, bár a felső kettő is elindult. Rengeteget cicizik, de persze eszik mást is, ami a foga alá való.
Naponta kétszer alszik: délelőtt egy rövidebbet (bár ez sokszor kimarad) és délután egy hosszabbat. Ha szerencsés vagyok, a fiúkkal együtt, bár a betegség eléggé felborította a napi életünket. este pedig a fiúkkal megy aludni. Ritkán, de sikerül korábban lefektetnem és utána már csak a két fiút kell elaltatnom.
A zsivány:


De a mai szülői értekezlet alapján lesz időnk kidolgozni az új napi rendet, hiszen június elsejével vége az ovinak és miénk a nyár....