Mivel a fiúkat nem lehetett lebeszélni a szurkolásról (napok óta számoltak vissza, hogy mikor kell menni Apáéknak szurkolni), így kerestem egy tuti autós helyet, ahonnan ugyan csak sejteni lehetett az eseményeket, de mégis jelen voltunk és szurkoltunk. Igaz, kocsiban ülve vártuk a nagy csatát, de sem az eső, sem a szél, sem a fertőző betegségünk miatt nem mehettünk volna közelebb az eseményhez. Tavaly ott voltunk, idén csak félig, jövőre ismét teljes létszámmal megyünk szurkolni :)...
Ui: Apáék futama után néhány órával végleg lefújták a versenyt az embertelen idő miatt. Igazából minden elismerésem azoké, akik nem futamodtak meg és itt kell megjegyezni, hogy a csapatok tényleg nem futamodtak meg!
Mi is gratulálunk a bátor kiállásért ebben az emberpróbáló időben! :-)))) puszi, Gergő baba, Szabi, Ibolya
VálaszTörlés