Az ötödik

Az ötödik szülinap kicsit más milyen lett, mint a többi, de azért még nincs vége...

Az ilyenkor kötelező vizsgálatokon kiderült, hogy Marci 112 cm és 20 kg. Minden rendben vele: ügyes, okos.... (a hallás vizsgálatot nem tudták rendesen megcsinálni, így azért majd bemegyünk a kórházba valamikor)

Mi leszel, ha nagy leszel?
Orvos, mint Apa.
Ma este pedig azt mondta hazafelé, hogy "én is sebész leszek és Apával együtt fogunk operálni!" Ha éppen még sem orvosnak készül, akkor építész akar lenni és Lackóval ilyenkor közös cégről álmodoznak :).Persze időnként még szeretne lenni buszsofőr és erdész is, a kukásokhoz már nem akar csatlakozni.

Amával az új mesekönyvet olvasván:

Az ideiglenes torta:

Repülő nap óta a fiúk nagy álma ez volt:



Régóta vártuk Lackó Kerianyuját, Ágotát. Bár sajnos kevés ideig maradt a fiúk nagyon élvezték, hogy itt volt nálunk. Lackó mondta is neki, hogy többször kellene jönnie hozzánk! (sajnos tudjuk, hogy nem rajta múlik a dolog...)


És azért legyen egy kép Rékuciról is. A kisasszony nagyon belejött a bújásba és a puszi osztogatásba. Az oviban a fiúkhoz csak úgy szalad és próbál a nyakukba kapaszkodni és bújik hozzájuk :). Apát simán az ujja kör csavarja és azt tesz Apával, amit csak akar :).
Az első igazi kifejezése: "Nyenye" és közben rázza a fejét, hogy nem :)...
Eszik és eszik és eszik (Ama is meg volt elégedve a táplálkozásával).