Karácsony első és második napján

24-én délelőtt egy szál pulóverben játszottak a gyerkőcök az udvaron. Gyönyörű napsütésben, tényleg hihetetlen szép időben. Közös ebéd után, délutáni csendes pihenő után szépen felöltözve vártuk, hogy Apa jelezzen a csengővel, ha megérkezett a Jézuska. A gyerkőcök egyből rohantak le és tátott szájjal figyelték a karácsonyfát és próbálták magukat rávetni az ajándékokra.

A közös ima és a boldog karácsonyi kívánságok után nem már jogosan tehették, hogy mindenki megkeresse a saját jelét az ajándékokon és kibontsák és örüljenek. Ahogy Marci fogalmazta a problémájukat: Most mihez kezdjek? Szakadjak nyolc felé???

Második napon pedig megérkeztek Erzsi Nagyiék és a Dédi. A fiúk már nagyon várták őket, sőt ragaszkodtak ahhoz is, hogy ismét felvegyék a fekete nadrágjukat a fehér inggel :).
Az újabb ajándékok annyira lekötötték a fiúk figyelmét, hogy onnantól kezdve csak azzal játszottak.
Mivel még a Nagyiék nem jártak nálunk, a fiúk először a házat mutogatták meg, aztán Marci levitte őket a patakunhoz. Lackó ezalatt inkább a jó meleg szobában játszott az új autókkal, de a séta szóra felcsillant a szeme és már ő is csatlakozott a nagy sétához :). Aztán az egész család bezuhant az ágyba egy nagy délutáni pihenésre.

Az ünnepek alatt nagyon jól esett, hogy meglátogattak, meghívtak minket a barátok, akár hosszabb időre, akár csak egy koccintás erejéig, akár karácsony éjjelén, akár az ünnepek alatt...

És marad a fogadalom: hogy jövőre jobb lesz a karácsonyi készülődés és a karácsony is!