Nada

Minden gazdi szerint az ő kutyája a legkülönlegesebb a világon. Aki ismerte a Nadát, tudja, hogy ez tényleg így volt és nem a gazdik túlzása ezt mondani.

Több mint 16 éve volt Apa társa, mi sajnos kevesebb időt tölthettünk vele.
Emlékszem, amikor én megismertem, három hétig rám sem nézett, méltóságteljesen odébb sétált. Három hét után engedte meg, hogy megsimogassam. Akkor tört meg a jég.
Nem csak külsőre, de belső tulajdonságai, viselkedése is méltóságot, szépséget sugárzott. Ha valami baj, rossz ért minket, ő mindig tudta, megérezte és vigasztalt minket...
Apának persze rengeteg története van a Nadáról, reméljük egyszer leír belőle néhányat, hogy majd sok-sok év múlva a gyerkőcök újra elolvashassák.
Annyi mindent szeretné leírni a Nadáról, de olyan sutának tűnik minden mondat....

Egy ideje sokszor elfáradt, nem bírta a kirándulásokat, sokat pihent. Aztán sajnos egy hete rohamosan leromlott az állapota. Nehezen kelt fel, nehezen indult el, nagyon lefogyott, nehezen vette a levegőt.

Csütörtök este Marciék kikönyörögték, hogy mivel pénteken csak délig lenne ovi, így inkább itthon maradnán ak. Nem tudom eldönteni, hogy jó döntés volt-e. Vagy így akarta a Sors, vagy a Nada... de itthon maradtak. És amikor kiküldtem őket a kertbe játszani, hogy 2 perc és megyek utánuk..Marciék feldúlva rohantak be, hogy hiába szólongatják a Nadát nem mozdul. Mondtam nekik, hogy tudjátok, hogy már nem hall rendesen, talán nem hallotta meg. De Marci azt válaszolta, hogy megfogta a lábát és arra sem mozdult meg. Akkor már rossz érzésem volt, csapot-papot otthagyva rohantam ki. És ott feküdt a Nada, Gyémánt pedig vigyázott rá.
Apát hiába hívtuk, éppen a műtőben volt. Marci sírt, Lackó és Réka pedig magyarázott, nem értették mi történt.
Aztán Marci kérte, hogy menjünk be Apához a kórházba. Pont akkor értünk be, amikor kijött a műtőből és elmondtuk mi történt.
Hazajöttünk és eltemettük Nadát a kedvenc helyére.
Marci egész nap vigasztalhatatlan volt, állandóan elsírta magát. Elbújt magányosan a sarokba, kérte, hogy legyen fénykép a Nadáról. Rettentően szenvedett. Mi pedig próbáltuk csillapítani és segíteni neki, hogy megértse a dolgokat. Igaz válaszokat adva. Apa rengeteg történetet mesélt Nadáról a Marcinak. Hatalmasokat kacagott rajta és szemmel láthatólag jót tett mindenkinek.

Nada, Apa és Wladár doki egyszer már megküzdöttek a halállal, akkor sikerült..most sajnos nem. De örülünk neki, hogy Nada nem szenvedett sokat és nyugalomban, békében halt meg.