Túléltük

Pénteken ovi után fiúk legnagyobb örömére meglátogattuk régi szomszédainkat, Laci bácsiékat. A fiúk imádnak ott lenni, hiszen Laci bácsival annyi érdekeset lehet játszani, csupa fiús játékot :). Na meg persze rengeteg sütit, titokban pedig rengeteg csokit is lehet enni....
A nagy játék között szólalt meg a telefonom: Zoli hívott legnagyobb meglepetésemre, hogy akkor szombat délelőtt érkeznek... (Be kell vallani, hogy kicsit megfeledkeztünk a róluk..)

A fiúk már reggel 6 órától kezdve várták haza Apát, aztán pedig a Zoliék érkezését. Volt nagy öröm. Kimentünk a Csó-tóra sétálni, hiszen Marcinak már a héten mondogattuk (miután megkaptuk az állatorvosi engedélyt), hogy Kacért kivisszük az erdőbe sétálni. Ha éppen nem kínoztuk a nyakörvvel, Kacér élvezettel fedezte fel a nagy világot, szigorúan Gyémánt és a gazdi közelében. A séta mindenesetre annyira kifárasztotta, hogy utána 4 órát aludt. A séta persze mindenkinek jól esett és nagyon örültem, hogy végre Lackó is hajlandó volt "túrázni". Sőt azóta többször is mondta, hogy menjünk vissza az erdőbe, mert "olyan jó volt..és különben is Kacérnak sokat kell az erdőben sétálnia"...
A friss levegő után pedig mindenkinek jól esett a finom vadpörkölt, dödöllével és a fagyis sütivel...lehet, hogy inkább vacsi után kellett volna menni sétálni??? :)
A vacsi után hatalmas játék kezdődött, a négy fiú igazán jól összemelegedett :). Persze Rékuci is...már a Gergőék megérkezésekkor csak úgy nyújtogatta pici kezét a Gergő felé, hogy fogja meg a kezét és menjenek együtt játszani :).

Vasárnap délelőtt sajnos búcsút kellett venni a fiúktól, őket várta a sípálya...minket pedig az Apa nélküli vasárnap :(. Egy éve ilyenkor mi is mentünk síelni a Zoliékkal:

Szombaton indultunk. De mi teljes titokban egész pénteken házakat nézegettünk, mert akkor merült fel bennünk először, hogy házat vegyünk Kanizsán. Így persze nem sikerült összekészülnünk a síelésre és lett igazán nagy káosz a tavalyi indulásból. Akkor még eszünkbe sem jutott, hogy néhány héttel később szerződést írunk és azt pedig pláne nem gondoltuk volna, hogy április 30-án már az új otthonunkban alszunk :).

Vasárnap délután meglátogattak minket a Tináék. Marci lelkesen társasozott a Laurával, Réka és Lackó pedig produkálták magukat: táncoltak, vicceskedtek és nagyon élvezték, hogy ők vannak a középpontban. Nekünk pedig a könnyünk folyt a sok nevetéstől...

Túléltük a hétvégét :).