A tábornak vége lett és Apa elrabolta a nagy fiacskáját. Hivatalos ügyintézés megnevezéssel fogta, elhozta a táborból és aztán elvitte magával. Csak vasárnap délután kaptuk vissza...
Marci természetesen nagyon élvezte az akciót, rengeteget pecáztak, nagyfiúként bármit megtehetett, sátorban aludhatott, Apa foglalkozott vele, nem voltak tesók...kell ennél több??? Na jó, még Nagyapa is csatlakozott a társasághoz...meg Pótapa...így volt kerek az egész :)
Én pedig ezalatt kiélveztem a két gyerekes családanyai szerepkört. (Hmm, finoman szólva is lényegesen könnyebb volt :)))
A két kicsi persze folyamatosan a Marciról beszélt, akit már akkor több napja nem láttak, na meg Apáról....ezért próbáltam olyan dolgokat kitalálni, amit tudtam, hogy élveznek. Voltunk cukrászdában békát enni, ugrálóváraztunk, elmentünk Őrtilosba a határnyitásra.
Az őrtilosi határnyitásra azóta készültünk, mióta megtudtuk, hogy évente kétszer megnyitják a határt és kis hajóval át lehet menni a horvátokhoz. A Dráva és a Mura összefolyása nagyon szép, a Dráva zöldes színével, a Mura a barnás színével hömpölyög és egyesül. A kis hajó igencsak megküzdött a folyók sodrásával. A horvát oldal a csendesebb, mármint a folyó szempontjából. Nagy homokos-kavicsos partján tökéletes lehetőséget biztosít a Manóknak a kavicsdobálásra. DE a csendesség nem a rendezvényre vonatkozik, az ugyanis sokkal nagyobb méretű volt, mint a hazai. Pedig a hajósok is azt mondták, hogy régen pont fordítva volt....
Alig értünk haza, Marci és Apa is csatlakozott hozzánk és már indultunk is. A változatosság kedvéért Horvátországba. Munkaügyileg. De nagyon élveztük.
Vicces volt hallani, hogy Apa nyugtatgatta a Rékát a buszon, hogy "nem, most nem lehet, Anya dolgozik!" A munka részét igyekeztem hamar letudni és maradt az élvezet.
Mert, hogy a csáktornyai búcsú nagyon jó volt. Maga Csáktornya sokkal kisebb, mint Kanizsa, de mégis több ezres tömeg hömpölygött az utcákon. Maga a rendezvény nagyon profin volt megszervezve, nem véletlenül vonzott ennyi embert. Kicsik, nagyok egyaránt találtak maguknak szórakozási lehetőséget, megkóstolhattuk a "Mura menti levest", néztük, hogyan eszik a horvátok csoki szósszal a lángost és még folytathatnám.
Anya dolgozik, Apa pedig szórakozik :), vagy fordítva???
Rékuci szerint a búcsú legjobb része ez volt:
Alig bírtuk kiszedni, nem egy kört, hanem rengeteget ment és még akkor sem akart kiszállni belőle...már minden gyerek elpityeredett..ő meg csak bújócskázott és kacagott...
A híres levesük:
Ezen a héten sem volt unalmas a hetünk.
Apa hol ügyelt, hol csak behívták operálni. Én dolgoztam. Gyerkőcök a régi felügyeleti szervvel...
Mától pedig a (régi-)új felügyeleti szervvel. Az előző sajnos "feladta".
Itt tartunk :) és még hol a hét vége????
HIhetetlen, hogy ilyen tartalmas nyarat össze tudtok hozni, és még a munkahelyeteken is helyt állni. Le a kalappal előttetek, nagyok vagytok!
VálaszTörlésA képek pedig nagyon jók, látszik, hogy jól éreztétek magatokat! :)