Jó testvérek..

Rékuci sírdogált, mentem, hogy megvigasztaljam, de közölte, hogy Anya nem kell, hanem a Lackó kell neki. Ő pedig kedvesen, finoman átölelte, suttogott neki, hogy ne sírj Rékuci, hagyd abba a sírást, nincsen semmi baj...adott neki sok-sok puszit és Rékuci abbahagyta sírást....

Esti lefekvésnél, míg én leszaladtam valamiért, Rékuci bemászott Lackóhoz és Lackó elmesélte neki Boribont:

Ma este pedig Marci mesélte el neki.....

A szállodában hárman együtt mentek fel a szobába vacsora után, s mikor utolértük őket, Marci éppen a Rékát ültette fel a wc-re.... de itthon is egyre többet segítenek egymásnak, egyre önállóbbak, egyre jobban összetartanak...Jó ilyenkor nézni őket, ahogy együtt játszanak, vagy falatoznak, ahogy egymás kedvét keresik...

És itt valljuk be azt is, hogy kihasználván Apa távollétét, együttes, közös döntés alapján szabotáltuk (kivételesen) az úszást és inkább hazajöttünk rajzolni, meg tiramisut csinálni, ha már egyszer leesett a doboz és kitört belőle egy darab :)...Nyugis esténk volt...