Elmélkedés

Amikor 2008. augusztusában megérkeztünk, abban állapodtunk meg Apával, hogy mire Marci iskolás lesz, visszamegyünk a fővárosba. Persze ez a dolog már egyáltalán nem tűnt olyan biztosnak, mikor sikerült beilleszkednünk, baráti társaságot találni magunknak. Bár a kérdés mindig ott lebegett felettünk, hogy sikerül-e legalább olyan jó sulit találnunk a Marcinak, mint Pesten. Sok olyan barát, ismerős költözött utánunk, előttünk vidékre, akiknek már volt összehasonlítási alapjuk a budapesti és a vidéki iskolák között és mindegyik azt mondta, hogy nem az, hogy rosszabbak, hanem...
Persze amióta leköltöztünk azóta gyűjtöttük az információkat, hogy melyik a jó iskola. Bár ugye felmerül az a kérdés, hogy mitől is lesz egy iskola jó?!
Így készültünk éveken keresztül az "A" iskolába. De azért néhány barát hatására, illetve a lelkiismeretünk megnyugtatása miatt elmentünk "B" iskolába is. Bár előtte este még Apával azon beszélgettünk telefonon, hogy van-e egyáltalán értelme elmenni a B iskolába, mert úgyis biztosan A iskolát választjuk. Végül mégis elmentem. Egyedül. Az első óra alatt pedig írtam Apának egy smst, hogy jöjjön gyorsan, a második órára még odaérhet. Aztán persze elmentem másnap is a nyílt órákra a tanító nénikhez és elvittük a Marcit is a gyerekeknek szóló nyílt napra.
Ma pedig elmentünk az A iskola nyílt napjára és jövő héten elmegyünk megnézni a tanító néniket is. Mivel több iskola nem jön szóba, így ezen a kettőn elmélkedhetünk. Az előnyökről, a hátrányokról, a megérzésekről, a jövőről (az sem mindegy 2 év múlva milyen tanító néni-bácsik lesznek a Lackónak)...
Ész vagy érzelem? Mindig ez a kérdés..hogy melyik döntsön?!
Mi kell egy gyereknek? Mitől lesz sikeresebb? Mi a siker? Mi a boldogság? Irigylem azokat, akik egyszerűen, gyorsan tudtak ebben a témában döntést hozni. Vagy talán már meghoztuk a döntésünket, csak nem tudjuk? Március 7-ig nincs időnk, de jövő hétig még dönthetünk...