A piros téglás házat meglátván kisebbik Hercegünk nyugodtan, higgadtan csak annyit mondott:
"Hm, körbementem...."
De hol is van ez a piros téglás házikó? Balatonmáriafürdőn az állomás mellett. Igen, a 215 km a Balaton kerékpárral történő teljes megkerüléséhez szükséges útvonal hossza.
Az egész úgy kezdődött, hogy.....
Apa egy szép napsütötte délelőtt felhívott, hogy nem egészen két hét múlva elmegyünk kerékpárral megkerülni a Balatont. Szállás, étkezés, stb...minden meg van már meg van szervezve, nekünk csak tekernünk kellene...Vagyis a Csak az "csak". Van két szülő, akik igen erőteljes kerékpártúrás múlttal rendelkeznek, ez a rész kipipálva...Van egy lassan 7 éves fiunk, aki simán le fogja tekerni a napi 50-60 km-t, mint ezt tette tavaly nyáron a horvátoknál 40 fokban. DE van egy három éves kicsi lányunk, aki imád kerékpározni, de a 12-es kerékpárral túl messzire nem fog jutni...és van egy éppen 5 éves fiúnk, aki viszont a pótkerekes kerékpárjának a közelébe sem akar menni, na jó akkora már sikerült elérnünk, hogy az oviig eltekert, vagyis 1,5 km-t. De ez nagyon messze van a 215 km-től.
Nem lesz gond!- volt a válasz a felvetésemre.....
Június 28-án, Lackó ötödik születésnapján korán keltünk, hogy Márián csatlakozhassunk a többiekhez. A kicsiny csapat: 12 gyerekből és 8 felnőttből állt. 3 nagycsaládos és egy "kiscsaládos". A kor megosztás: 2 db 3 éves (egy nap korkülönbséggel:)), 1 db 4 éves, 2 db 5 éves, 1 db mindjárt 7 éves, a nagyok pedig 10-16 éves korig. Ebből persze nem mindenki tekert, a mi gyerekeink sajnos rossz szülőt "választottak", mert nekik tekerniük kellett. Igen, igen. Még Rékuci is tekert!
Az első napi táv: Máriafürdő-Szigliget. A kerékpártúra egyik legkellemesebb szakasza volt, hiszen nem csak az út kényelmes, de még az út minősége is jó. Rékuci és Lackó felváltva tekertek a kerékpáron, ami egy hosszabbítóval volt rögzítve a kerékpáromhoz. Apa húzta az utánfutót, melyben az éppen aktuális "pihenő" üldögélt. Keszthelyen tartottuk az első pihenőnket, ahol a hűs fák árnyékában üldögélve falatoztunk és pihegtünk. Majd lelkesen folytattuk utunkat. Lackó Gyenes után kipróbálta a két keréken, egyedüli tekerést: Hatalmas eséssel indítottunk, de Apának sikerült rábeszélnie a Herceget a tovább tekerésre.
És amikor a napi távot letekerve az ember fellélegezhetne, akkor derült ki, hogy bizony, aki vacsorát szeretne és szállást éjszakára, arra bizony vár ég egy nagyon korrekt, meredek emelkedő. Büszkén mondhatjuk el Rékucival, hogy Gabin és Emesén kívül mi voltunk ketten azok, akik nem adták fel és feltekertek :)!
A szállásra megérkezvén a csapat nekiesett az előtte való éjjel sült süteményeknek, majd erőre kapván leballagtunk a nem is olyan közeli Balatonhoz egy gyors fürdésre.
A vacsorára és a szállásunkra sem lehetett panaszunk, talán ezt az emelkedős megközelíthetőséget leszámítva :)! És ha már ilyen szépen összegyűlt a csapat, persze megünnepeltük a Lackó szülinapját is egy kis Péter nappal egybekötve.
Egy nő, a kerékpártúrán is NŐ!
A nagy túrás:
Kiéhezvén:
Az ötödik....
Az első napi táv: Máriafürdő-Szigliget. A kerékpártúra egyik legkellemesebb szakasza volt, hiszen nem csak az út kényelmes, de még az út minősége is jó. Rékuci és Lackó felváltva tekertek a kerékpáron, ami egy hosszabbítóval volt rögzítve a kerékpáromhoz. Apa húzta az utánfutót, melyben az éppen aktuális "pihenő" üldögélt. Keszthelyen tartottuk az első pihenőnket, ahol a hűs fák árnyékában üldögélve falatoztunk és pihegtünk. Majd lelkesen folytattuk utunkat. Lackó Gyenes után kipróbálta a két keréken, egyedüli tekerést: Hatalmas eséssel indítottunk, de Apának sikerült rábeszélnie a Herceget a tovább tekerésre.
És amikor a napi távot letekerve az ember fellélegezhetne, akkor derült ki, hogy bizony, aki vacsorát szeretne és szállást éjszakára, arra bizony vár ég egy nagyon korrekt, meredek emelkedő. Büszkén mondhatjuk el Rékucival, hogy Gabin és Emesén kívül mi voltunk ketten azok, akik nem adták fel és feltekertek :)!
A szállásra megérkezvén a csapat nekiesett az előtte való éjjel sült süteményeknek, majd erőre kapván leballagtunk a nem is olyan közeli Balatonhoz egy gyors fürdésre.
A vacsorára és a szállásunkra sem lehetett panaszunk, talán ezt az emelkedős megközelíthetőséget leszámítva :)! És ha már ilyen szépen összegyűlt a csapat, persze megünnepeltük a Lackó szülinapját is egy kis Péter nappal egybekötve.
Egy nő, a kerékpártúrán is NŐ!
A nagy túrás:
Az ötödik....
Ez nem semmi! Gratulálok hozzá!:)
VálaszTörlésÉs Isten éltesse a nagyfiút!:)