A HEGY. Csupa nagy betűvel. Na persze nem azért, mert ez lenne a világ legmagasabb pontja. Csak 961 méter magas. De a félsziget legmagasabb pontja. Tengerszintről indulva, kellemes kis kihívás. Tavaly Apával kettesben másztuk meg. Idén egy kis csapat indult volna fel. De már az ez első kísérletnél is csak négyen indultunk el: Apa, Marci, Pótapa és én.
Nem jutottunk messzire. Még 132 méteren sem jártunk, amikor dörgés-villámlás hallatszott nagyon is közelről...Visszafordultunk.
Bár Apa a vihar után javasolta, hogy menjünk fel, sajnos nem hallgattunk rá.
2 nappal később kezdtük meg az újabb csúcstámadást, hármasban: Marcival.
Hajnali 1/2 6-kor indultunk. Még sötét volt és hűvös, amit később igencsak visszasírtunk. A tavalyi tapasztalatokat felhasználva sok-sok innivalót vittünk magunkkal.
És a családi kupaktanács szerint a 16 kilométer hosszú túr során ilyen "tájegységekkel" találkoztunk:
Sziklazuhatag
Csendes mélység
Kapu
Pihentető fenyves
Lovas fennsík
Néma völgy
Mohás kaptató (Marci szerint Mohavölgy, ebben az egyben nem született megállapodás)
Sikátor
Menedékház
Sziklatenger
Csúcs, vagyis 961 méter magasság
Ízeltlábúak erdeje
Halálvölgy
Bogár autópálya
Barlangok útja
1001 kanyar útja
Tüzes kövek
Megváltás erdeje.
16 kilométeren 961 méter fel és 961 méter le. Marci egyedül a csúcs előtti utolsó 50 méternél akarta feladni, de akkor már nem engedtük :)...
És a túra külön érdekessége volt, hogy minden egyes szöcskénél, bogárnál, hangyánál, stb. meg kellett állnunk és megnézni őket. Na persze rájuk lépni főben járó bűn lett volna, de ki merte ezt megtenni???????
A csúcsra idén nagyon készültünk. Mindenki ott hagyhat valamit egy dobozkában, amiről úgy gondolja, hogy neki vagy másnak valamiért fontos. Mi önző módon magunkra gondoltunk: Marci a ráckevei hajójának a képét vitte fel, amit még itthon nyomtattunk ki. Apa és én pedig a kanizsai életünk egy-egy darabkáját vittük fel és hagytuk a hegyen....
Marci pihenésképpen várat épített a hegytetőn :):
Lefelé....
A hegymászást követően Marci egész este a többiekkel bandázott, a szülők pedig....
Hát igen én kidőltem, a vége felé kezdtem rosszul érezni magam, de igazából a túrát követő másnap reggel voltam nagyon rosszul...ugyanis 3 nappal előtte megcsípett valami, amitől fertőzést kaptam, de addig nem foglalkoztam vele. A túra azonban nem segített a gyógyulásban, ellenben rontott a helyzetemen. Az állapotomat annyival írnám le, hogy én (!) antibiotikumot vettem be!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése