Fekete hétfő

Vasárnapi bulin mindenki jól érezte magát, aztán jött a hétfői feketeleves.
Reggel kaptuk az smst, hogy Luca kórházba került. Estére Dini sem érezte jól magát, délután pedig Marci következett.

Marci a délutáni alvásból sírással ébredt, vigasztalhatatlan volt, sápadt. Apa éppen akkor ért haza. Ránézett a fiára, én elmondtam, hogy mit csinált délután. Játszott a nappaliban a repülődinójával, repkedett vele, aztán hirtelen elcsúszott és beütötte a buksiját. Rögtön felsírt, éppen indultunk volna fel délutáni alvásra, amikor ez történt, így felment, lefeküdt és egyből elaludt.
Apa itt kapta ki a kezemből és rohant vele a kórházba. Én pedig körülbelül ezerszer jártam körbe az egész lakást, kezemben a Rékával. Ha ugyanis Apát semmivel nem lehet megijeszteni és most mégis (traumatológusként) egyből felkapta a fiát és rohan be vele a kórházba, akkor van min aggódnom. Hihetetlen lassan teltek a percek. Eltelt egy óra és egyre jobban aggódtam, hiszen a koponya CT nem tarthat ilyen sokáig. Aztán végre csörgött a telefon. Apa közölte, hogy a CT negatív, de Marci a kórházban hányt, ezért biztos az agyrázkódás. 3 nap ágynyugalom, sok folyadék.
Első este nem is volt nehéz tartani ezt a dolgot, Marci amint hazaértek 4 órát aludt, majd két óra múlva ismét lefeküdt és reggel 8-kor kelt fel. A mai nap azonban húzósabb volt. A folyadékpótlás még ment. De az ágynyugalom?!
Apa mondta, hogy annyi mesét nézhet amennyit csak akar, de nem kelhet fel az ágyból. Marci szeme természetesen felcsillant, hiszen én nagyon keményen ellenzem a mesenézést. Pedig nem panaszkodhatunk, Marciék csak a Mi micsodát, a Magyar mondákat, a Magyar népmeséket, Mátyás, az igazságost és újdonságként: Fülesmackót néznek. Szóval Marci és Lackó élvezettel vetették be magukat az ágyba és a mesenézésbe. És ment a mese, ment...aztán Marci egy idő után inkább játszani kezdett, aztán egy kis idő múlva magától odament és kikapcsolta a tv-t. Jóból is megárt a sok. Este 8-ig egyszóval sem említették a meséket :).
Apa megengedte nekik, hogy duplózzanak, de úgy, hogy Marci szigorúan egy helyben marad. Ez délutánig működött. Illetve délutáni alvásig, mert már az sem ment könnyen. Este pedig a motorról szedtük le Marcit, meg a kergetőzésből állítottuk ki.
Persze az ágyhoz kötöttség megviselte Lackót is. Rendkívül látványosan unatkozott Marci nélkül, állandóan piszkálta, próbálta játékba csalni.
És a rémálom még holnap is folytatódik. Marcinak még holnap feküdnie kellene, de azt hiszem ez bilincs nélkül már nem fog menni :@.....




























Marci azóta mindenkinek lelkesen újságolja, hogy a "gép beszállította, majd kivitte a gépből", "egy kicsit elestem", "senki nem tudta, hogy be fogom verni a fejemet. De így nem tudtunk menni Pestre", pedig még a sümegi váras újságot is összekészítette, hogy azt feltétlenül meg akarja mutatni Erzsi Mamának :).Hát majd legközelebb...