2010. szeptember 7., kedd

10. Ráadás

Eredetileg azt terveztük, hogy Dubrovnikból este indulunk haza és így ismét éjjel, a gyerkőcök alvásában tesszük meg az utat.

DE kis programváltozás következett be. Nagyapáék ugyanis éppen Makarska mellett egy kis faluban nyaraltak és éppen volt egy üres szoba az apartmanjukban. És Apa meg tudta beszélni, hogy egy nappal tovább maradhassunk és csak kedden kelljen mennie dolgozni...Így maradtunk.

Nagyapáékhoz érve egy gyönyörű naplementét csodálhattunk meg.

A budvai szállásunkban egyetlen hibát találtunk: nem lehetett hallani a tenger zúgást. De azt hiszem ehhez csendesebb városra, partra lett volna szükség. Budva ehhez túl nyüzsgő :). Nagyapáéknál viszont lehetett hallani. Így este Apával kint álltunk a teraszon és hallgattuk csendben a tenger hangját:).

A kicsit hűsebb idő miatt (a 40 fokokat végre magunk mögött hagyva, már csak max: 30 fok volt :)) Marci nem akart este fürdeni. Viszont rábeszéltek Nagyapáék, hogy vállaljunk be egy egész napos hajókirándulást Hvar és Brac szigetére. Nekik már be volt előzőleg fizetve, így nem tudták módosítani, kénytelenek voltunk csatlakozni.

Kicsit aggódtunk Apával, hiszen a Kotori öblöt nem vállaltuk be hajóval.Kár volt.

Reggel 3/4 8-ra jött értünk a busz, hogy elvigyen Makarskára. Szerencsére mi szálltunk fel először, így jutott hely. Kicsit szorosan, de nem számoltak velünk ötünkkel....

Szerencsésen megérkeztünk a kikötőbe, ahol már várt minket a hajónk. Lackó innentől kezdve igen elemében volt. Nagyon élvezte a hajózást, Rékucit árgus szemekkel figyeltük, mert nem teljesen totyogó biztos hajó volt :), pedig aki ismer, tudja, hogy nem szokásunk túl aggódni a dolgokat...

Két generáció int búcsút Makarskának:


Bár megjegyezték, hogy minek csomagoltam ennyi cuccot egy napos kirándulásra, be kell vallani mindent felhasználtunk..még a kardigánt is, mert a hajó orrában bizony hűvös volt:


Annamari Nagyival és Nagyapával:


Először kikötöttünk Hvar szigetén, a 45 perces parti séta alatt körbejártuk Jelsa városát, figyeltük a kis halakat. Majd hajóra szálltunk, megebédeltünk. Egyszerűen, de nagyszerűen elkészített halakat és a finnyásabbak csirkehusit ehettek salátával...
Aztán továbbhajóztunk Brac szigetére. Megkerestük a híres strandot: Bolt, odafelé kisvonattal tettük meg az utat, majd pihegtünk a tengerparton..


Elbújtam, keressetek meg!


Marci és a hőn szeretett tengeri uborkája:


Marci gyalog akart visszasétálni a kikötőbe, Lackó pedig kishajóval. Így Marci, Rékuci sétált, Lackó pedig Nagyapáékkal hajókázott. A paparazzo Apuka pedig lefényképezte:



Mindjárt indul a hajó!!!!!!!!!!



Játék út közben:

A csomagunk azért is volt olyan nagy, mert volt benne életmentő felszerelés is: kisautók az útra. A nemzetközi kapcsolatok erősítésére a fiúk szívesen osztozkodtak a cseh kisfiúval és Szilárddal. A délután végére pedig lelkesen üzleteltek a magyar "kukival" és a cseh chipsszel :).

Lackó retteg a víztől, a hullámoktól, mégis ő élvezte legjobban a hajókázást. Amikor leszálltunk a hajóról az volt az első kérdése, hogy ugye fogunk még valamikor hajókázni???


Makarska a vízről:


Csodás befejezése volt ez a nap a nyaralásunknak!

Az időjós sms szerint akkor hétfő délutánra nagy vihart ígértek Dalmáciában. A képen jól látszik, hogy dúlt a vihar...Persze ekkor még távolabb. Amikor kikötött a hajó, akkor lehetett érezni, hogy tarajosodnak a hullámok, nehezen tudtak kikötni...Meg is jegyeztem, hogy az éppen akkor induló kompra nem szívesen szálltam volna fel! Beszálltunk a buszba és megjelentek az első esőcseppek. Gyorsan csomagoltunk, de így is mire a bőröndöket lehordtuk az autóba szakadt az eső....Egészen hazáig...
De ez sem tudta elrontani a szép napunkat. Mindenki nagyon jól érezte magát és egy tapasztalattal gazdagabbak lettünk: nyugodtan mehetünk jövőre egy napos kirándulásra....Igaz be kell vallani ez kisebb hajó volt, ahol a két kisebbik gyerkőc nyugodtan tudott pihenni. És az is igaz, hogy mikor 8 órakor elindultunk hazafelé, a Marci körülbelül egy másodperc alatt aludt el....
Hajnali 3-kor értünk haza. Fáradtan, élményekkel gazdagabban.


Hazafelé az autópályán, mielőtt elhagytuk a tengert 40 km/h sebességkorlátozás volt, a kamionok le is álltak, ugyanis akkora szél volt, hogy a mi autónkat simán egy sávval arrébb tolta. Pedig betartottuk a korlátozást!
Zágrábnál pedig a hőmérő 4 fokot mutatott, szerencsére Kanizsán ennél "melegebb", vagyis 7 fok fogadott!!!! Szégyen ide, szégyen oda, de augusztus 31-én befűtöttünk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése