A gyerkőcök élvezték az egész napos figyelmet, játékokat. Amának természetesen tündérien viselkedtek és a délutáni alvásból sem volt cirkusz, Rékuci Ama ölében, a fiúk pedig a saját ágyukban hallgatták a meséket és aludtak el szépen rendesen. Rengeteg gyümölcsöt ettek és szépen ebédeltek.
Azért persze megörültek, mikor végre hazaértünk.
Apa vezényletével lelkesen mutatták meg a zágrábi Állatkertet és végre pótolhatták a siklózást is. Na persze volt sok esős idő is, amikor sajnos házfogságra voltak ítélve.
Amát persze sikerült rábeszélni a diavetítésre is és ezek után fölösleges hozzátenni, hogy péntek délután három síró gyerekkel hagytam el a pályaudvart, akik egyfolytában Amáztak. Lackó éjszaka kellős közepén is zokogva ébredt, hogy neki Ama kell. És ha nagyon romantikus akarnék lenni, akkor azt írhatnám, hogy Marci bele is betegedett. De ez nem teljesen így van, sokkal valószínűbb, hogy a nagy pecázásban túl sok időt töltött a napon. Mert Apa szombaton elment kettesben pecázni Szepetnekre a nagyobbik fiával és Marci fogott is három keszeget, ebből kettő:
Apropó: zágrábi Állatkert. Itt meg kell jegyeznünk a következő tényeket: Rékuci több, mint 3,5 órát gyalogolt a saját lábán, vagyis majdnem végig az Állatkertben. Lackó pedig, mint utólag kiderült, az új szandáljában gyalogolt végig és nem szólt, hogy bizony töri a sarkát. Így csak este vettük észre, hogy tiszta véres mind a két sarka és szegényke azóta is küzd vele :(.
Emlékszem harmadikos koromban kellett írnunk egy fogalmazást, a címe pedig az volt: 20 év múlva... Én azt írtam, hogy fogorvos lettem és van két gyerekem. 28 éves koromra tényleg volt 2 gyerekem és tényleg lett medence a kertünkben. Na persze nem olyan, mint a filmekben, de medence :). A család férfi tagjai pedig használják, szinte minden este, mikor nem esik az eső, fürdenek a medencében. Természetesen Lackó is. Bár itt újra ki kell fejtenem csodálatomat, hiszen néhány hónappal ezelőtt álmodni sem mertem volna róla....
folyt. köv....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése