Kétséges volt, hogy milyen idő lesz csütörtök estére, de végül szerencsénk volt. Bár nem volt túl meleg, de legalább nem esett az eső. Apát sajnos behívták a kórházba, így Erzsivel mentünk Cserfőre. A hangulatért a kanizsai fúvósok voltak felelősek és igazán jól zenéltek. A fiúk is nagyon élvezték, lelkesen tapsoltak, Rékuci pedig riszálta a popsiját, dúdolt és tapsolt. A környezetünkben lévők igen jól szórakoztak, hallgatták a zenét és nézték a három gyerkőc extra produkcióját.
Az estét egy furcsa dolog zárta, indulás előtt nem sokkal egy fehér husky jelent meg. Pont olyan színű volt, mint a Nada (pedig ez igen ritka), a szeme kicsit világosabb barna volt. A mozgása is hasonlított rá, Aliz is kicsit öreg volt már. Szerencsére Marci mással volt elfoglalva, nem tudom mit hozott volna ki belőle, hiszen még mostanában is szokott síni a Nada után. Én megkönnyeztem egy kicsit a találkozást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése