Ez alapján a napjaink a következőképpen zajlanak:
Én reggel 1/2 6 körül felkelek, igyekszem a gyerkőcök előtt...de ez általában nem sikerül, mert 6 körül csatlakoznak hozzám...a cél,hogy megfőzzem az ebédet, összepakoljak, elkészítsem a reggelit, Apát útjára bocsássuk 7 óra körül. Aztán jö egy kis "semmittevés" vagyis gyerkőcök babusgatása, amíg meg nem érkezik a felügyeleti szerv, mert akkor gyorsan hozzáfogok készülődni és indulok. A nagy távolságnak köszönhetően körülbelül 8 percet kell számítanom, így 8.20-kor szoktam kilépni a kapun.
A felügyeleti szerv innentől átveszi az irányítást, a gyerkőcök felügyeletével. Mivel a felügyeleti szervnek nem kell főzni-mosni-takarítani, így kicsit szabadabban azt csinálnak, amihez kedvük szottyan. Sétálhatnak, motorozhatnak, homokozhatnak, medencézhetnek, stb...
Délben ebéd, utána kötelező alvás. Alvás után uzsi és újabb játék. A nap vége többféleképpen alakulhat: 1. Apa időbe hazaér és átveszi a parancsnokságot. 2. Apa ügyeletes, akkor én érek haza kb: 3/4 5re. És próbáljuk pótolni az elmaradásokat. Rékuci onnantól kezdve kibéreli az ölemet, Lackó is sokszor odasomfordál hozzám, Marci pedig éli az életét és amikor senki nem figyel, valahogy ő is az ölemben köt ki.
A nagy forróság hatására eljutottunk oda, hogy esténként Rékuci hozza a fürdőruhámat, hogy menjünk be a vízbe...eddig hallani sem akart róla :).
Vízi tündérek:
A medence szélén pedig megy a Kerianya hülyítése:
(És itt jegyezném meg, hogy Lackó Kerianyuja is meglátogatott minket Ráckevén, akinek a jelenléte nagyon sokat segített nekünk. Ugye Apa?)
Na és persze a nagy esemény:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése