Még amikor terveztük a nyaralást, kértem Apát, hogy két dolgot nézzünk meg, ha már egyszer ilyen messzire elmegyünk Kanizsáról: a Tisza-tavi sétányt és az abonyi (magán) Állatkertet.
(A másik) Péter kapva kapott az alkalmon, hogy jó, de akkor aludjunk is a Tisza-tónál és akkor pecázhatnának is egy kicsit. Erre a csábító ajánlatra mit lehetett mondani? Elkezdtünk szállást keresni. Mivel az árvíz előttünk húzódott vissza, ezért a poroszlói kemping tulajdonosai sem javasolták a sátrazást. Helyette megemlítették a faházszerű, guruló bungalowt. Ami persze abban a pillanatban belopta magát a szívünkbe. A régi cirkuszos kocsiban remek éjszakákat töltöttünk. És nosztalgiáztunk. A gyerekkori emlékek mindenkiben előjöttek: régi kis kemping gázfőzőn főztük a krumplis tésztát, vízért-fürdeni-mosogatni végigsétáltunk a kemping bejáratánál lévő kis házikóba. A gyerekek, élen Lackóval, imádták a poroszlói strand gyerekbarát, nagyon lassan mélyülő vizét. Nagyokat csúszdáztak, homokoztak, saraztak...de persze emellett rengeteg időnk maradt arra, hogy megismerkedjünk a Tisza-tóval. Mint mondták és láthattuk saját szemünkkel is, nagyon nagy károkat okozott az árvíz, így újabb helyet vettünk fel a "visszatérni muszáj listánkra". A tó varázsa így is megfogott minket. A sétány, amit tényleg nagyon szépen megcsináltak. Még így is óriási élmény volt a gyerekeknek. Rengeteg különböző madarat, rákot, békát, halat, stb láthattunk közelről. Természetesen elmentünk motorcsónakos túrára is, ahol a nagyon kedves idegenvezető bácsi hatalmas nagy szeretettel mesélt a tóról és az állatokról, a pecázási helyekről...Mert természetesen Apáék itt is keresték a "nagy halat", de nem találták meg....Majd legközelebb.
De jó! Ti is Poroszlón voltatok. Apa odavalósi, és én is nagyon szeretek oda "haza"menni. Gyönyörű, békés.
VálaszTörlésSajnos mi idén nem jutunk haza, de melengeti a szívem, amikor olvasgatunk róla.