Délelőtt még egy utolsó közös fürdés volt, aztán sajnos indulni kellett haza. Úgy terveztük, hogy a gyerekek délutáni alvásában simán elérünk Trogirig. Igen ám, de elfelejtkeztünk arról a tényről, hogy főszezon van és akkor minden sokkal több időbe kerül. Gondolkodtunk is, hogy mit csináljunk, de végül kitartottunk az eredeti tervnél, elmentünk Trogirig. Kisebb csalással.
Nem hallgattunk a kütyüre, amikor rövidebb, de ismeretlen utat ajánlott a pályához, ez a tévedésünk több, mint 1/2 órába került és sok-sok kilométerbe a hegyekben.
Így, amikor a kütyü Spliten keresztül javasolta a leggyorsabb utat Trogirba, hallgattunk rá.
Amikor odafelé mentünk akkor is megcsodáltuk távolról a Split fölötti várat, most hirtelen ötlettől vezérelve megnéztük. Mármint a csapat egyik része. Marci ugyanis nem érezte jól magát, fájt a feje. Akkor még azt gyanítottuk, hogy talán a nap a ludas...Így mi ketten lent maradtunk az árnyékban. Apa a két kicsivel megnézte a várat és megígérték, hogy legközelebb megmutatják nekünk is, mert nagyon szép :).
Felfedezők:
Trogirba végül későn este értünk be, és bár a fiúk először frissen sült tintahalat szerettek volna vacsorázni, de a végén Marci inkább egy másik helyi specialitást választott, amit hamburgernek neveztek, de azzal semmilyen hasonlóságot nem mutatott az étel :), mindenesetre nagyon finom volt.
Utána pedig csavarogtunk egyet a városban. A legelső terv az volt, hogy megint ott vacsorázunk, ahol tavaly, vagyis az egyik Trogír melletti kis sziget partján, de ez most több okból elmaradt.
A város kivilágított látványa, a finom vacsora és a percenként a város felett igencsak alacsonyan elszálló repülőgépek látványa mindenkit kárpótolt :).
Éjjel 3-ra értünk Kanizsára. Zágrábig az autópálya tele volt, utána volt egy kicsit nyugodtabb az út.
Reggel szerencsére mindenki sokáig aludt, arra pedig sok időnk nem maradt, hogy sopánkodjunk a hazatérés miatt, mert.....
Ui:
Az elmúlt időszakban gyakran hallottam, hogy Horvátország milyen drága, így most néhány tájékoztató adat, ami számunkra érdekes volt:
(Megjegyzésként annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy 38,5 Ft/Kn árfolyamon tudtam váltani a pénzt Kanizsán, de a bankkártyás fizetés során 37,- HUF/Kn árfolyamon terhelték a számlánkat. Az is igaz, hogy vannak olyan helyek, ahol nem lehet kártyával fizetni a horvátoknál!)
- dízel 9,94 kn, bankkártyás fizetés esetén 37,- HUF/Kn 368,-HUF/l a 440,- Ft/l szemben
- fagylalt 5-6 Kn/gombóc, vagyis 5*38,5=193,-Ft/ gombóc, viszont ezért a pénzért a gyerekek szó szerint 2,5 magyar gombócot kaptak, a felnőtteken kicsit mindenhol spóroltak, így csak 2 magyar gombócnyit kaptak.
- friss tej 3,2 %-os: 5,49 Kn a sarki közértben, vagyis készpénzben fizetve is 211 Ft/l. A Balatonon a 2,8%-os tejet a sarki boltban 345,- Ft/literért, Kanizsán általában a 2,8%-os tejet 170,- Ft/literért tudjuk megvásárolni. (Az is igaz, hogy 1,8%os tejet ne akarjon senki sem vásárolni a horvátoknál.)
- kenyér: 500 gr-os normál fehér kenyér 4,85 Kn vagyis 187,- Ft.
- friss füge: 10 Kn/kg.
- telefonkártyával a percdíj Magyarországra 0,5 Kn/perc vagyis kerekítve is 20,- Ft/perc. Ugyanez roomingolva 395,-/perc, mivel Horvátország 2. zónába tartozik.
- a legdrágább hűtőmágnesünk: 25 Kn, vagyis 963,- Ft volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése